Kényelmes. Szilaj. No, ezt a két karaktert élő ember nem köti össze. Ahogy vitorlázva is jól megkülönböztethetjük a jollés csapatás és a nagyhajós terpeszkedés kétféle érzését, autóban miért ne lenne ugyanaz? Oké, akkor fordítsuk meg és alakítsuk kérdő mondattá, vagy akár találóskérdéssé a fentieket! Kényelmes, sportos vonalú, erős és országúti vaddisznózásra is hajlamos - mi az? A poszt címe persze árulkodó: az elmúlt egy hét alatt egy tűzpiros fényezésű, fekete bőrkárpitozású Volvo S60 D5 Summum modell kormánya mögött tettük próbára önmérsékletünket Budapesten, a Balaton északi partján és útközben.

A vállalati márkaprospektusban az autó stylingjáért felelős Anders Sachs az autóskesztyű fontosságára hívja fel a figyelmet, amit a gyengébbek kedvéért az illusztráción a svéd tesztpilóta napszemüveggel kombinálva visel is. Ez nem túl nehéz feladat, hiszen jómagam is autóskesztyűs vezetés mellett szocializálódtam, így a kakaóbarna bőrkesztyűm alapfelszereléssé lép elő - bár az autóval nem kell kesztyűs kézzel bánni. A napszemüveg a változó koraszeptemberi időjárásban marad opcionális extra.

Az S60 sportos természete nem ér meglepetésként: pár hete a Hungaroringen Michelisz Norbert és Wéber Gábor szakértő sofőrködése mellett a 203 lóerős 2.0 T és a 304 lóerős 3.0 T6 AWD modellekkel történt keringés jól illusztrálta mire is képes az autó: egyetlen óra leforgása alatt a vadiúj gumi futófelülete kockákban potyogott le, kíméletért könyörögve az aszfaltra, a fékek is kezdték megadni magukat, a fékfolyadék füstölt, a két masina azonban ugyanolyan csillogós-nyugodt hangulatban várta a folytatást (persze a szervízkamion meglátogatása után).

A piros D5-ös, amivel most járunk, akkor az új S60 kivételes preventív biztonsági felszerelését volt hivatott élőben demonstrálni - pedig 205 pacijával ő is vidáman csapathatott volna.

Az új S60 szemre kerekebb, íveltebb, kigyúrtabb, lassan semmi nem marad meg a Volvonál a régi szigorú formai kockulásból. Az ember lelki szemei előtt már látja is a marketingesek felcsillanó szemét: ezzel a dizájnnal milyen új célcsoportokat lehet csábítani. Sportosan kompakt forma, oldalról-hátulról nekem leginkább a Jaguar XF zömök kupés szabását hozza, és kivételesen nemcsak az orra és az oldala, de a feneke is jól sikerült (tudom, ebben átlagon felül kritikus vagyok).

Beülve a sportosság helyett elsőre a kényelem veszi át a főszerepet, de csak addig, amíg el nem indulunk. A 205 lóerő és a 420 Nm nyomaték magáért beszél. Autópályán 110-nél forog 2000-et, 170-nél (papapapa - nem hallom!) 3000-et a motor. A kisebb utakon az előzésnél dízelre egyáltalán nem jellemző tetszetős hörgéssel szabadulnak el a lovak, és indul meg az amúgy nem túl könnyű kaszni a pöttöm 18'-as felnikre húzott 235/50-es kerekeken. Mindezt úgy, hogy a szervíz szerint a bétaverziós szoftvert még kéne frissíteni, mert így kicsit lusta(!) a váltó. Höhö.

Negyvenen túl azonban már a kényelem is számít. Az ülések engem pontosan tartanak, a kormány kézreáll, könyökömnek a hely pont megfelelő, a kilátás korrekt, semmi nem igényel túlzott megszokást-alkalmazkodást. A csomagtartót ugyan sikerül megtölteni, de az utasok ölébe ezúttal semmi sem kerül, és a kényelemről ők sem panaszkodnak (pedig elég eltérő méreteket és súlycsoportokat képviselnek.

A biztonsági kínálat pedig már akár túlzónak is nevezhető - mindenesetre vetítésnek remekül beválik a hátsó tolatássegítő kamera (dinamikusan változó kanyarív kijelzéssel, az első kitekintő duplakamera ("balra nézek, jobbra nézek, nem jön senki, átmegyek" - ugye ismerős a kreszre oktató egykori gyerekvers?), a szélvédőre kivetített ráfutáskijelző, vagy éppen a szép hangú hifi, a rádió, a beállítások és a navigáció mellett a DVD-n lejátszott film képeinek is helyet adó központi képernyő, esetleg a sávelhagyásra figyelmeztető pittyegő, a koccanáselhárító, a gyalogosészlelő és a holttérfigyelő felvillanó (azt hiszem, Pompom majdnem mindegyik ismerősét sikerült felsorolni nagy hirtelen).

Az árcédulát érdemes ülő helyzetben megnézni elsőre (a tesztelt autó listaára 11.940.000 Ft, a tesztelt modell felszerelve listaáron 13.690.000 Ft, amihez persze jön még 1.020.000 Ft regadó is). A vegyes használatú 7,9 literes 100 km-enkénti fogyasztás láttán azonban az erősen racionalista, józan természetű sofőrök is elismerően biccenthetnek, pláne ekkora motor mellett.

Summázva: az S60 nem mutat idegenül a füredi és tihanyi jachtkikötőkben, kellő érdeklődőt vonz, és bár jelentős részük kettessel kezdődő személyi számmal rendelkezik (lehet, hogy a piros fényezés miatt?), a komoly jachtokhoz szokott férfiak at sem hagyja hidegen.

Aki sokat megy, többségében (jó minőségű) országúton, szereti a kényelmet, ellenben cammogni utál, nincs ellenére, ha megnézik - és nem nézik túl öregnek, annak javallható. Szerintem akár pirosban is. A szomszédok nem fognak gyűlölködve irigykedni, adóellenőrnek telefonálni, maximum elismerően biccentenek. Vörös posztónak meg legfeljebb marad nekünk maga a jármű a képességeivel, egyfajta önmérsékleti lakmuszként. És ha nagyon szeretnénk a hétköznapi munkábajárás, gyerekcipelés, jachtversenyre mászkálás, legénységcipelés után kipróbálni a plafont, akkor menjünk vele pályára - például vissza a Hungaroringre!

Utóirat 1: Amit semmiképp se hagyjunk ki, az a tervezők megnevezése, hiszen abszolút megérdemlik a vállveregetést, és a portfóliójukban is biztosan szívesen teszik az új S60-ast az első oldalakra: Stefan Sallqvist (vezetésdinamika-fejlesztés), Ulrika Hedén (tesztpilóta), Örjan Steiner (külső formaterv), Anders Sachs (színek és anyagok), Jonas Tisell (biztonságtechnika), Jonathan Disley és Tony Hunter (belső kialakítás).

Utóirat 2: A reklámzabálóknak érdemes megnézni az S60 bevezető kampányát: igazi teaser. Koncepciója: mivel az új autót idő előtt nem leplezhetik le, így megmutatták Esref Armagan világtalan török festőnek, aki megfesti nekünk tapintás alapján. Ezt így tanítani kellene.

Bővebb info az autóról itt.

A tesztelésért ezúton is köszönetet mondunk a Volvo Autó Hungárianak.